Psalms 12

1Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára.

2Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül. 3Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. 4Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.

5A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?

6A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik. 7Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva. Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké. [ (Psalms 12:9) Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt. ]

8